Hárskút község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Veszprém megye
Kistérség: Veszprémi kistérség
Lakosság: 651 fő
Terület: 34.46 km²
Népsűrűség: 18,89 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 88

Fekvése

A Bakony legmagasabban fekvő települése.

Története

Hárskút település 1956. július 1-jén egyesült az addig külön közigazgatáshoz tartozó Hárságy és Gyertyánkút pusztákból. A világon nem sok példa akad arra, hogy a látszólag teljesen egységes település egy láthatatlan vonal mentén elválasztva, mégis kettő. Hárságy Szentgál községhez, Gyertyánkút Lókút községhez tartozott. Az önállóság nem sokáig tartott, mert 1968-ban Herend társközsége lett, viselve annak minden következményét. Ismételten 1991. január 1-jén lett önálló az újonnan megválasztott képviselőtestület első döntése alapján. A kutatások szerint Hárságy létezett előbb, mint az Kinizsi Pál adománylevele alapján bizonyítható. A környék Vásonkő (Nagyvázsony) várának tartozéka volt és azt 1481. július 1-jén Mátyás király vitéze, a terület tulajdonosa a vásoni pálos kolostornak adományozta. Kinizsi Pál emlékét őrzi a falu egyik utcája, a fiatalok által benépesített Kinizsi utca.

Mátyás király egyik kedvenc vadászterülete is itt lehetett. A Hajag-hegy déli oldalán található egy faragott mészkőből a talajszint alá épített düledező boltíves terem, mely a szájhagyomány szerint Mátyás király vadásztanyája, pihenőhelye volt.

A területen, a Hárságyon élő bérlők és summások földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak egészen a II. világháboru utáni időkig.

Hárságypuszta a múlt században már Szentgálhoz tartozott, népes település volt 400-500 lakóval, 1820-ban már saját iskolája is volt.

Gyertyánkút 1780 körül keletkezett, az első letelepedett család mészégető volt, mivel mészkő és fa akadt bőven. Az idevándoroltak mész- és hamuzsírégetéssel foglalkoztak, az állattenyésztés, fakitermelés kiegészítő foglalkozás volt.

Gyertyánkút 1804-ben került először említésre, utalva a gyertyánfára és a bővízű forrásokra. 1836-ban Fényes Elek 195 lakóról emlékezett meg, ez a lélekszám az egyesítésig is e körül mozgott.

A gyertyánkúti iskola 1884-ben épült, majd 1910-ben tanítói lakással együtt kőiskolát építettek, mely templom hiányában a római katolikus szertartásoknak is otthont adott mindkét településrész lakóinak.

A századfordulón a két település már teljesen összeépült, az élet úgy zajlott a lakók között, mintha egy falu lett volna.

A földművelő, favágó tevékenység az óbányai uradalom birtokain folyt, a legeltetett, makkoltatott sertés kondákat is Óbányára hajtották.

Az I. világháború csak az odaveszett katonák révén érintette a két településrészt, az ő emléküket a hárságyi iskola előtt, valamint Lókúton állított emlékművek őrzik.

Az úthiány miatt a közeli Veszprémmel, Herenddel a kapcsolat csak gyenge és esetleges volt. Valamikor a 30-as években épült makadámút Márkóról Hárságyra és Gyertyánkútra, de csak szekérrel vagy kerékpárral lehetett közlekedni, esetleg gyalog. A háború előtt mégis akadt munkavállaló, aki a jobb fizetés miatt vállalta az emberpróbáló utazást és lejárt Veszprémbe a repülőtér építéséhez, vagy a lőszergyárba dolgozni.

A II. világháború is csendesen zajlott le, 1945. március 24-én a szovjet csapatok harc nélkül foglalták el a vidéket.

Az első jelentős esemény a háború befejeződése utáni napokban a földosztás megkezdése és némely családok elmenekülése volt.

1947. december 13. és 1948. január 9. örökre fekete betűs nap a két településrész életében: összesen 193 németajkú embert, 14 családot telepítettek ki Németországba.

A földosztás sem sikerült igazán jól, mert az addig bérmunkát végző újgazdák, eszközök hiányában nem tudták megművelni a földeket, és lemondtak róla. Ezekből a földekből alakult meg az Állami Gazdaság.

Jelentős és örömteli esemény volt, amikor a legnehezebb időben 1949-1951. között, főleg a helyi adományokból felépült a katolikus templom Márton Antal plébános vezetésével. Az építést is a helyi iparosok végezték, tekintet nélkül arra, hogy Hárságyon vagy Gyetyánkúton laktak. A templom az egység szimbóluma lehet. Érdemes megjegyezni, hogy az önálló egyházközséget Mindszenti József veszprémi püspök alapította 1946-ban.

Az 1956-os forradalom csendes eseményekkel zajlott le, tüntettek a beszolgáltatás ellen és elégették a káderlapokat. Mégis súlyos megtorlás következett, néhány embert börtönbüntetésre ítéltek.

1959-ben alakult meg a Móra Ferenc Termelőszövetkezet. Ebben az évben kapott menetrendszerű autóbuszjáratot a falu Veszprémbe.

A következő nagy esemény 1962-ben következett, amikor bevezették a villanyt a faluba.

Az 1960-as években az országos fellendülés nálunk is jelentkezett. A javuló jövedelmi viszonyok megengedték sok új ház építését, vagy a régi átépítését. A lakosság jelentős része már Veszprémben és Herenden ipari munkásként dolgozott.

1969-ben ismét nagyot változott a falu élete. Herendhez csatolták, mint társközséget. 1978-tól a felső tagozat az Általános Iskolából a korszerűbb herendi iskolában folytatta tanulmányait. Tehát most már az egyesült Hárskút is elvesztette önállóságát. Eleinte még jól mentek a dolgok, mert 1971-re elkészült a kistérségi vízmű és minden házban folyhatott a tiszta víz. Később azonban fejlesztés alig történt, inkább csak fenntartásra futotta a közös költségvetésből. 1988-ban nyílt lehetőség a telefonhálózathoz való csatlakozásra, így 50 telefon szólalhatott meg a faluban az országos hálózathoz kapcsolódva.

Az új képviselőtestület és polgármester nagy lendülettel fogott az elmaradt fejlesztések pótlásához: felújították a kúltúrházat, a régi tanácsháza és óvoda együttest, új út épült Lókúttal közösen Óbányáig, így megszűnt "zsákutca település" mivoltunk. Elkezdődött a csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep építése. 1996-ra befejeződött a falu teljes telefonhálózatának kiépítése, ingatlanonként két vonallal.

Nevezetességei

A jégkorszaki emlékét őrzik egy helyen sziklái: az Alpin Primula (másik nevén Medvefül Kankalin). Magyarországfon már csak néhány helyen található meg. 1929-ben fedezte fe Rédl Dezső, ezt a különleges fajt Hárskút határában. A virág áprilisban virágzik, kicsi sárga virágokat hoz. Csak a hidegebb, északi sziklás lejtőn marad meg, pár száz tőből álló kolóniája védett.

Nagyon híres a különleges sváb konyhája.

Következő községek

További községek